Viktor Janukovics ukrán elnök: vs csernobili kárpótlások, segélyek és nyugdíjak

 

Viktor Janukovics ukrán elnök: vs  csernobili kárpótlások, segélyek és nyugdíjak

Viktor Janukovics ukrán elnöksége alatt valóban volt egy komoly, hatalmas felháborodást kiváltó kísérlet a csernobili kárpótlások, segélyek és nyugdíjak megvonására, illetve drasztikus csökkentésére.

Készítette : Borsi Miklós 
https://borsifeleukran.blogspot.com/2026/04/viktor-janukovics-ukran-elnok-vs.html

A 2011-es megszorítások háttere

A csernobili katasztrófa 25. évfordulója évében, 2011-ben a Janukovics-kormány egy olyan törvénytervezetet igyekezett elfogadtatni, amely alapjaiban nyúlt volna hozzá az ukrán szociális hálóhoz.

Tényező	Részletek
A legfőbb érintettek	Az úgynevezett „likvidátorok” (a katasztrófa elhárításán dolgozó civilek és katonák), akik közül sokan súlyos, sugárzás okozta egészségügyi problémákkal küzdöttek.
A megszorítás formája	A havi nyugdíjak és segélyek hirtelen megvágása (például havi 200 dollárnak megfelelő hrivnyáról 150 dollárra), valamint az orvosi jogosultságok szigorítása.
A kormány indoka	Üres államkassza; arra hivatkoztak, hogy a szovjet érában tett bőkezű ígéreteket lehetetlen finanszírozni, ráadásul a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelének felvételéhez csökkenteni kellett a költségvetési hiányt.

Tüntetések és könnygáz Kijevben

A szociális juttatások megvonásának hírére a csernobili károsultak a legkiszolgáltatottabb helyzetük ellenére sem maradtak csendben. 2011 őszén – az afganisztáni háború veteránjaival karöltve – tömeges és heves tiltakozásokba kezdtek Kijevben.

Szeptemberben és novemberben a tüntetők több alkalommal is megrohamozták az ukrán parlament (a Legfelsőbb Rada) épületét. A helyzet odáig fajult, hogy a kordonokat áttörő, kétségbeesett tömeg ellen a rohamrendőröknek (a Berkutnak) könnygázt is be kellett vetniük.

A kormány a hatalmas társadalmi nyomás és a közelgő 2012-es választások miatt végül kénytelen volt meghátrálni és finomítani az elképzelésein, de az eset mély sebeket ejtett, és jelentősen rombolta Janukovics megítélését.

A 2014-es forradalom (Euromajdan) után a hatalomra kerülő új ukrán vezetéseknek – bár retorikájukban szakítottak a Janukovics-érával – szembe kellett nézniük a Krím elcsatolásával, a kelet-ukrajnai háború kitörésével és egy brutális gazdasági válsággal. Ennek isszák meg a levét a mai napig a csernobili likvidátorok és károsultak.

A helyzetük 2014 után nemhogy javult volna, hanem sok szempontból újabb küzdelmes szakaszba lépett. Íme, hogyan kezelték az ügyüket a poszt-Majdan kormányok (Porosenko és később Zelenszkij alatt):

1. A 2014-2015-ös "sokk" és a törvénymódosítások

2014 legvégén az ukrán parlament (Arszenyij Jacenyuk miniszterelnöksége alatt) a hatalmas költségvetési hiány és az IMF-hitelek feltételei miatt radikálisan hozzányúlt a szociális törvényekhez.

• 2015 januárjától eltöröltek vagy drasztikusan megvágtak számos csernobili kedvezményt.

• Korábban sok juttatás (például a zónákban élők pótlékai, szanatóriumi beutalók, rezsitámogatások) alanyi jogon járt. Az új törvények ezeket jövedelemhez kötötték, így rengeteg likvidátor és károsult esett el a támogatástól.

2. Végeláthatatlan harc a Nyugdíjbiztosítóval

A 2014 utáni időszak legjellemzőbb vonása az lett, hogy a csernobili hősöknek a bíróságokon kellett (és kell a mai napig) kiharcolniuk a pénzüket.

• A likvidátorok tömegesen perelték be az ukrán államot.

• Az ukrán Alkotmánybíróság több ízben (például egy fontos, 2018-as döntésében) alkotmányellenesnek mondta ki a 2014-es megszorítások egy részét, és kötelezte az államot, hogy állítsa vissza a korábbi szorzókat a nyugdíjaknál.

• A kormányok és a Nyugdíjbiztosító azonban sokszor húzták az időt, fellebbeztek, vagy újabb jogszabályi kiskapukat (például a létminimum vagy a minimálbér fogalmának megváltoztatását) használtak, hogy ne kelljen kifizetniük a törvényben eredetileg garantált (a mai ukrán bérekhez képest igen magas) összegeket.

3. Hatalmas szakadék katonák és civilek között

A későbbi kormányok elkezdték élesen különválasztani a likvidátorokat aszerint, hogy milyen státuszban vettek részt a mentésben.

• Akiket annak idején katonaként vagy sorkatonaként vezényeltek oda, azok a hadiállapot és a veterán-törvények miatt ma lényegesen magasabb, védett "katonai" nyugdíjat kapnak.

• Ugyanakkor a civil likvidátorok (bányászok, építőmunkások, mérnökök, sofőrök) hiába szenvedték el ugyanazt a sugárzást, sokkal rosszabbul jártak.

4. A jelenlegi helyzet (a 2022-es teljes körű háború árnyékában)

A 2022-ben kitört, Oroszország elleni teljes körű háború miatt az ukrán államkassza gyakorlatilag a nyugati segélyekből él. Bár a kormány igyekszik minden évben (így 2024-ben és 2025-ben is) indexálni a csernobili nyugdíjakat, a rokkant likvidátorok juttatásai továbbra is nagyon alacsonyak a szükségleteikhez (főleg a drága gyógyszerekhez) képest.

• Egy súlyosan rokkant (I. csoportos) csernobili károsult garantált minimum nyugdíja jelenleg (2026-os adatok szerint) havonta kb. 11 000 hrivnya (nagyjából 100 ezer forint / 280 dollár).

• Egy rokkantsági fokozat nélküli likvidátoré sokszor csak a 6-7000 hrivnyát éri el.

• A csernobili érdekvédelmi szervezetek ma is arról panaszkodnak, hogy a hősök lassan elfogynak – az átlagéletkoruk már 70 év felett van –, az állam pedig arra játszik, hogy az idő múlásával "kikopik" ez a teher a költségvetésből.

Összességében: míg Janukovics alatt a nyílt tüntetések és a könnygáz jellemezte a csernobiliak ügyét, a 2014 utáni, EU-párti kormányok idején ez a küzdelem áttevődött a bíróságok bürokratikus, csendes, de a likvidátorok számára legalább annyira kimerítő és méltatlan útvesztőibe.

a legfontosabb források és hivatkozási pontok, amelyek megerősítik ezeket az információkat:

1. A 2011-es kijevi tüntetések és a kordonok áttörése

A csernobili likvidátorok és afganisztáni veteránok tömeges 2011. őszi kijevi tüntetéseiről, valamint az ukrán parlament (Verhovna Rada) elleni rohamról a nemzetközi és ukrán sajtó is részletesen beszámolt.

• Radio Free Europe / Radio Liberty (2011. november 1.): "Chornobyl Veterans Try To Storm Ukraine's Parliament" – Beszámol arról, hogy mintegy 1000 veterán áttörte a fémkordonokat, és a rohamrendőrség (Berkut) akadályozta meg, hogy bejussanak a parlament épületébe a juttatások megvonása elleni tiltakozásul.

• Kyiv Post / Reuters (2011. november 3.): "Ukraine protesters battle police at parliament" – Megerősíti az összecsapásokat és a megszorításokat, amelyeket a kormány az IMF-hitel feltételei miatt akart bevezetni.

• Voice of America (2011. április): "Frail Chernobyl Clean-Up Workers Protest Benefit Reductions" – Riport arról, hogyan csökkentették 200 dollárról 150 dollár körüli összegre az érintettek havi nyugdíját.

2. A donyecki sátortábor elbontása és Gennagyij Konopljov halála

A 2011. november végi donyecki tragédia, amely a bányász és tiltakozó Konopljov halálához vezetett, széles körben dokumentált emberi jogi eset.

• Kharkiv Human Rights Protection Group (KHPG - 2011. december): Számos jelentést publikáltak arról, hogy 2011. november 27-én a rendőrség és a katasztrófavédelem emberei erőszakkal bontották el az éhségsztrájkolók sátrát, aminek következtében a 70 éves Gennagyij Konopljov szívrohamot kapott és meghalt.

• Kyiv Post (2011. november 27.): "Protestor dies as riot police clear tent camp in Donetsk" – Ukrán ellenzéki forrásokra és szemtanúkra hivatkozva erősítette meg a tragédiát.

• Freedom House: A Nations in Transit 2012 jelentésében is szerepel Konopljov halála, mint a gyülekezési jog megsértésének és az állami megfélemlítésnek a kirívó példája Janukovics alatt.

3. A 2014 utáni törvénymódosítások és az Alkotmánybíróság döntései

A likvidátorok bírósági küzdelme és a juttatások visszaállítására tett kísérletek az ukrán jogrendszer hivatalos dokumentumaiban követhetők nyomon.

• Ukrán Alkotmánybíróság (2018. július 17.): A hivatalos № 6-р/2018 határozat kimondta, hogy a 2014. decemberi (2015-től életbe lépő), szociális juttatásokat és csernobili kedvezményeket megvágó törvénymódosítások alaptörvény-ellenesek voltak, és utasította az államot az eredeti jogok visszaállítására.

• Ukrán Legfelsőbb Bíróság határozatai: 2020-ban és 2024-ben is születtek olyan precedensértékű döntések (pl. a № 240/4937/18 ügyszámú), amelyek arra kötelezték a Nyugdíjbiztosítót (PFU), hogy fizessék ki az elmaradt minimumokat a rokkant likvidátoroknak.

4. A jelenlegi csernobili nyugdíjak mértéke

Az ukrán államháztartás és a Nyugdíjbiztosító Alap (PFU) nyilvános adatai határozzák meg a jelenlegi kifizetéseket.

• Penzijnij Fond Ukrajini (PFU) / Ukrán Nyugdíjbiztosító: A hivatalos tájékoztatók szerint a csernobili likvidátorok garantált minimum nyugdíja az előző évi átlagbérhez van kötve. 2024-ben ez az I. csoportos rokkantak esetében 13 376 hrivnya volt (ami a háborús infláció miatt reálértékben nem sok, nagyjából 120 ezer forint), míg a II. és III. csoport ennél is kevesebbet (10 700, illetve 8 000 hrivnyát) kapott. A 2026-os indexálások ezt az összeget próbálják a brutális ukrajnai áremelkedésekhez igazítani.